noel.blog

ha rákattintasz az alanti képre (vagy ide), esélyes, hogy nem verlek arcon. semmi más mondanivalóm nincs. és azt gondolom, hogy ezek után nem is igen lesz.

most, hogy lehűlt egy kicsit és végre meg lehetne maradni nyitott ablaknál, beszerveztek egy lomtalanítást, meg kb. egy tucat földmunkagépet az ablakom alá. azzal, hogy a faszom kivan szerintem nem mondok eleget.

azon gondolkozom már egy ideje, hogy aki a class fm-nek csinálta az arculatát és a plakátjait, az vajon mennyit kaphatott érte. lehet, hogy rohadtul beleizzadnék, de szerintem tudnék szarabbal előállni. igaz, drágább lenne, de szerény véleményem szerint ez nem lehet gond. várom az illetékesek jelentkezését.

megbassza az anyját ez a kikúrt időjárás. se hidegvíz a csapban, se levegő a kéróban, se aludni nem lehet, a ventilátortól viszont megfájdult a fejem. cserébe száll az a kurva pollen, hogy legalább a szemem viszkessen. büdös picsába.

kedves gyalogos, a sötétedés után is nagy forgalmú úton átszaladni veszélyes, mert nem látszol és utálnám a véredet csutakolni a motorháztetőmről lefele. kedves lámpa, macskaszem és sisak nélküli kerékpáros, a lánchíd úttestéről nem véletlenül vagy letiltva. kedves gépjárművezető, attól, hogy a húsz éves személygépkocsidban a h4-es izzót lecseréled xenonra, nem menő leszel, hanem paraszt. értsd. a. célzást.

nakérem, megjártuk frankhont. összeszedetlenül mesélek, mert még zombi-üzemmódban működik az agyam az utazástól. nyolcvanezernél kicsit többen látogattak ki a fesztiválra, ennek közel a tizede látott is minket a 3 bulink valamelyikén. észrevettem valamit. az emberek örülnek, ha zenél nekik valaki. kicsit más úgy játszani, hogy nem unottan néznek az emberre sörrel a kezükben, hanem egy bármely, általuk tök ismeretlen dalra is képesek mulatozásba kezdeni (józanul is. elképesztő.) vagy ha nem is pattognak mondjuk a sokezres tömegben hátul, de megjelennek, mert kíváncsiak és nem a frissen vasalt sérójukat akarják körbemutogatni a pozőr cimbiknek, miközben kedvetlenül tapsolnak néha. idézek egyet balázsdobostól, aki nemrég a lángoló gitároknak nyilatkozott a másik zenekarával kapcsolatban: 'az amerikai közönség elég régimódi, még mindig azért járnak koncertekre és szórakozóhelyekre, hogy bulizzanak és jól érezzék magukat'. ez igaz a franciákra is. még akkor is, ha ők nem beszélnek angolul (egy fickó mesélte, hogy kinézik azt, aki beszéli az angolszászt) és nem értik, amit üvöltök le nekik a színpadról. egyszerűen mindenért hálásak. ez azért nagyon jó mindenkinek, mert miközben egymást hergeli a zenekar és a tömeg, hatalmas party keveredik már a koncert elején. a szombati hepaj végén két srác összefejelt, mikor bedobtam a pengetőt a közönségbe és rávetődtek. (ez itthon többnyire úgy megy, hogy takarítófénynél káromkodva összesöpri egy alkalmazott, vagy véletlenül sikerül pont fejbe dobni egy hölgyet és elrakja, mert szép.) arról nem is beszélve, hogy akárhol jártunk-keltünk a városban (cirka akkora, mint mondjuk győr, de jönnek a környékről mindenhonnan, egyik este a szálló parkolójában ültünk és egy srác tök simán odajött hozzánk gratulálni, mert ott volt a nagyszínpados koncertünkön és ahogy szalonspiccesen hazafele sétált, meglátott az útról), felismertek és boldogan üvöltözték, hogy 'zé válrüsz! zé válrüsz!' (nehéz nekik a kiejtés, na), megveregették a vállunkat, fotózkodtak, pólót akartak venni (volt olyan, aki egy cd-ért képes volt  (átszámítva) felköhögni két sör árát, brutál), egy 16-18 körüli srác az egyik kis utcában úgy megörült, hogy majdnem kiesett az ablakból, mikor meglátott minket. a segítőkészségről pedig annyit, hogy volt egy szervező, aki azért elég jól bírta az angolt, ő mindig ott volt, ha kellett bármi, segítség a papírokkal, vagy csak egy 'how are you tonight?' lekísérve egy mosollyal. hozzánk csapódott még alex és alice, akik véletlenül meghallották, hogy gábormenedzser az egyik pultnál kimondja, hogy 'köszönöm' és egyből felvidultak, mert egyszer jártak a szigeten és emlékeztek a szóra. velük söröztünk két este is, ha zárva volt a bolt, cigit adtak, ha fordítani kellett bárhol, fordítottak, ha nem tudtuk viszonozni máshogy, csak szóval, akkor is. de máshol is, ahol az említett három ember nem volt ott, őszintén és önzetlenül segített vagy segíteni akart (szó szerint kézzel-lábbal) mindenki, ha úgy hozta a szükség, mi pedig igyekeztünk meghálálni, ami szemmel láthatóan működött. hát így megy a visszacsatolásos rakendrol ott. csodálatos élményekkel gazdagodtunk. merci beaucoup, belfort. vous voir l'année prochaine.

azért kikúrt jó érzés, hogy három nap múlva ilyenkor egy 80-90 ezres fesztivál nagyszínpadának backstage-ében fogok sörözni a srácokkal franciaországban, aztán meg letépjük az emberek haját. még akkor is, ha ma a kocsi alá fordult a bal első kereke. ha gyorsabban mentem volna, most írhatnám, hogy újjászülettem én is meg a személygépkocsi által megcélzott villamosmegállóban várakozó népek is. vagy nem. ja, holnap meg reklámot forgatok. majd megmutatom. gyanítom, hogy addig már nem jelentkezem, úgyhogy tessék nézni a zenekar facebook lapját (ad absurdum twitterét), mert pakoljuk majd fotót, videót és részeg üzeneteket.

az van, hogy itt a nyár, meg ugye január egytől pescetarian vagyok (van erre magyar szó? halasvega?), gondoltam miért ne lehetne mondjuk június egytől is fogadalmam. ledobnék két kereket nyárra-őszre, félretéve kingsley-t, csak ezzel van egy kis bökkenő. ahonnan épp lakom képtelenség eljutni a városba védőszentek nélkül. ami mondjuk a cél lenne (nem csak nekem). mert vagy azt tudom csinálni, hogy kerülök kb. 5-8 km-t, vagy felkúszok az m3 bevezetőre és imádkozom a mindenhatóhoz, hogy tartson életben, amíg eljutok a ligetig. esetleg javaslatot teszek a balfasz városvezetésnek, hogy milyen bélboholyszaggatóan bonyolultan lehetne összekötni rákospalotát zuglóval. figyi, egyszer mutatom.

gondolom nem érted, kedves városvezetés, úgyhogy elmagyarázom. kiskarikába vasúti átjáró (pl. lehetne autós, akkor esetleg a bevezetőn (is) elkerülhető lenne a szokásos reggeli kurvaanyázás a dugóban), nagykarikába, a kihasználatlan baszomnagy pusztába, út és egy második vasúti átjáró. hm? így nem kéne megkerülni a fél világot, hogy az ember bejusson a városba és odafoshasson a főpolgármesteri hivatal küszöbére. köszönöm a figyelmet.

nem tudom kinyújtani a könyököm, viszont fáj, ha behajlítom. hm hm. ellenben mi nyitunk meg egy fesztivált frankhonban, úgyhogy fosok bele. háá! szmájli. blogolunk róla majd iten.

i can't believe i'm not twenty-nine...*

amikor valaki azt írja egy amúgy se egyszerű könyv - ha ez lehetséges - még bonyolultabb utószavában lábjegyzetbe, hogy, idézem:

¹⁴ B. Heimbüchel: Verzweiflung als Grundphänomen der menschlichen Existenz.
Frankfurt, Lang Verlag, 1983, 35. p.

akkor^1,2

¹ mi a fasz jár a fejében?

² tényleg azt hiszi, hogy utánajárok egy urduul írott 1983-as könyvnek?

pászkatallér. beszarsz.

úgy szeretem, mikor örülök valaminek és jön valaki, hogy ja, jó ez, de lehetne jobb. lehetne bazmeg, lehetne monacóban penthouse-om meg egy kurva nagy fekete luxus-motorcsónakom és lehetnék mondjuk szállodatulajdonos és csak válogatnom kéne, hogy sekélyes fasz módjára melyik nőt viszem fel az elnöki lakosztályba, sőt nagyanyám is lehetett volna villamos, de ez van. félig tele van a tököm a félig üres poharú emberekkel.

נוח על משכבך בשלום

csak nekem jutott rögtön eszembe radnótitól a 'töredék', mikor megkaptuk a választási eredményeket?

nyilasbarbiék is megtaláltak, igaz ők csak e-mailben, de az is privát. gondolom macskakőbe invesztáltak papír helyett. most már kurvára el lehetne felejteni az adataimat jobbra is, balra is. még mielőtt. értem?

azt álmodtam, hogy sajtburgert eszem és bűntudattal ébredtem. agyamra-e ment az újévi fogadalmam?

a legbátrabb reklám. ever. nem tudom hogy rakták oda earl woods hangját, de valami kegyetlenül megrázó.

kedves beimli tamás,

szeretném leszögezni még a saját dühöngésem elején, hogy egy rendkívül ostoba, szemellenzős fasznak tartalak. lépjünk hát tovább. jó eséllyel beperelhetnélek a kedves, gondoskodó, erős, komoly, hazaszerető, törvénytisztelő (igen, itt én is felnevettem) viktorvezéreddel együtt, ugyanis soha nem adtam meg sem a fidesznek, sem neked az adataimat, főleg nem olyan célzattal, hogy azokat kampánycélokra használjátok a cimbikkel. ezt, tamás, jogosulatlan adatkezelésnek hívják. legyél dühös másnak a postaládájában, ne engem basszál fel agyilag és hangolj le egyszerre a szaros leveleddel egy ilyen szép tavaszi napon, mikor semmi más dolgom nem lenne, mint élvezni az augustai masters torna közvetítését és közben olyan munkát végezni, amit élvezek is, tudod, reklámgrafikus vagyok és zenész. ja, igen, tudod. hát odamegyek én a munkahelyedre és kiütöm a szádból a faszt? nem. na ugye. elég baj az, hogy a költészet napján kezditek el sodorni az országot egy újabb válság felé. a következő levélnél bizony-bizony megy a feljelentés ellened és nyitrai zsolt felelős szerkesztő ellen, vagy az éppen aktuális agymosott kretén(ek) ellen. csak érdekességképp írom ezt meg neked. sőt, talán orbán urat is megnevezem az említett feljelentésben. ja, és jobboldali elhivatottságú "értelmiségiként" (azért tettem idézőjelbe, hogy te is értsd a szarkazmust, tamás) ne legyél rajongója a lájkol magyar igének a facebookon, mert segget csinálsz a szádból. lehet, hogy kicsit erős lett a hangvétel, de az a kurva nagy helyzet, tamás, hogy megtehetem.

üdvözlettel,

mayer richard noel

blogoljake.

kérdezgették sokan, hogy miért nem megy a blog. dióhéj: az utolsó bejegyzésnél megroppant valami odabent. nem írok, nem olvasok. itt. majd egyszer talán megint. próbálok más dolgokra koncentrálni. ha késztetést érzel, hogy valamilyen formában mégis kövess, lehet itt meg itt, ad absurdum itt, vagy itt.

voltál már úgy, hogy valakinek a hiánya fizikailag fájt?

harapásnyomok vannak a szívemen.

hazajöttem. tudnám minek. az az egyetlen éltető tényező, hogy holnapután _ő_ is jön.

mikor nem értem a facebookon a szomorúságos státuszát, amit akkor írt, amikor ott aludtam tőle 2 méterre, mikor nem hív és nem ír, mikor messze van, mikor az illatában alszom el a párnán hagyott hajszála mellett. én pedig szomorúságos státuszt írok a facebookra, nem hívom és nem írok, hogy ne rontsam el a kedvét, mikor messze van, kivétel az illata és a párnán hagyott hajszála.

sejtitek, hogy merre akartam elhúzni pestről ma délután? faszomat.

asszem kisklambó ilyen tempóban még nem szállt ki miniből, mint ma délben. az apja pedig ott ült hátul és vigyorogva élvezte a kézifékeseket a parkolóban. bemutatóztunk ugyanis. gyanítom barbiebabát fog kérni szülinapjára a kis nyomorult.

úgy tűnik, a homlokomra van tetoválva, hogy balfasz.

egyébként ha láttok egy volkswagent, egy mercit, vagy egy minit, amiből különösen jó zene üvölt kifele, akkor integessetek, mert ők a vadiúj the walrus ep-t hallgatják és vagy a bali az, vagy az ádi, vagy én. kb. két hét és kézbe lehet fogni a cédét.

úgy tűnik, nem vagyunk a tervezésben túl profik. a múltkori corbijn-esztergom után tegnap sikerült balaton soundra menés helyett csopaki családlátogatást beiktatni. ha emlékeznék rá, elmesélném milyen volt.

követheted facebookon is, ha úgy jobb.

elindult. lesz kép meg zene folyamatosan. eleinte inkább kép.

na, elmesélem mi volt. hello london, ukrán buszsofőr, brown street sehol, danca, the angel in the fields, majdnem o'neill's, brown street feka taxissal (sejted, hogy hogy nézett), westminster, danca, kanadai uralom a trafalgaron, the blue posts (fasza fish & chipsük van, borsót ne kérj), mark, lamb & flag, hamburger+, revolution bar épphogy, brown street kassai magyar riksával, danca, eat., camden town, revolution bar, ez meg még 24 dal, kijáratnál vicces rendőr éneklő kislánnyal, skótok, gatyacsere, the moose, brown street, ralph & huey, davy's, danca, ralph lauren személyesen, 'tudod mi piros még? az orrod.', majdnem hőguta, fare thee well london. megyünk még.

hogyha úgy döntenél, hogy elmész londonba blur koncertre és ott találod ki, hogy mégse pabliktranszport, hanem séta mindenhova, akkor ne converse all start vigyél magaddal csak és kizárólag, mert szétmegy a térded és vízhólyagos lesz a talpad. és ne is azt a gatyát vidd magaddal, ami kidörzsöl, ha beleizzadsz. viszont mindenképp azt kell mondanom, hogy soha, de soha, de soha a büdös életben nem éreztem ennyire jól magam. és akkor most visszafekszem, aztán elmesélem mi volt.

na, akkor kabbe gyíkok, én leléptem. londonba.

jelentem a stúdiómunka fárasztó, de megéri.

amerika, cbs 5, viagra reklám. végén aszongya a csávó, hogyha hirtelen elveszti a látását, vagy hallását, akkor hívja a dokit maga, azonnal. röhögök, de azért négy lovas meg tűzeső.

na, még valaki, akiről le lehet húzni hatszáz bőrt a kedves családtagoknak, akik előtte beletaposták a szarba. továbbá kíváncsi vagyok, melyik magyar zenei géniusz hoz ki először emlékdalt.

felváltva hallgatom ezt a kettőt. loopolva. agyrém.

elindultunk anton corbijn kiállításra és kikötöttünk esztergomban.

ezt most azonnal adja oda nekem valaki, mert cannes-ban lemaradtam róla. és hát ha quentin és brad és még nácikat is ölnek, akkor kötelező.

ha valaki nem vág hozzám valami értelmes munkát (úgymint megrendelő iq-ja 43 feletti, elfogadja a szakember véleményét, tartja magát a szerződéshez, stb., stb.) feladom a gecibe ezt az egész hányadék szakmát és elmegyek péknekbazmeg. vaaaagy, ha van valaki, aki szeretne nem beszari kreatív céget csinálni felvigyázó powerpointos faszkalap nélkül, az is szólhat.

és bár ezer kilométerre van, tegnap este szarul lettem, megírtam neki, azonnal jött a válasz, hogy hívjam, felhívtam és elmulasztotta 5 perc alatt. ennyit az agyturkászokról.

magyarország, nem szeretlek.

szeretnék innen is gratulálni a pólógála szervezőinek, akik egy az egyben lenyúlták a koncepciónkat és még arra se vették a fáradságot, hogy ne az én logómat használják fel. igaz, a betűt lecserélték vodafone-osra és kiszedtek belőle kb. egy vonalat. szép munka, a kurva anyátokat. ha máshonnan nem derülne ki az okosság, hát a nic.hu-n meg lehet nézni, hogy mi mikor foglaltuk le a vizilabdagala.hu-t és ők mikor a pologala.hu-t. és akkor most nem nyúlnék vissza az exit tourshoz, aki szintén minket megkerülve csinálta meg a szerencséjét az a-csoportos hokivébével. remélem legalább ennek lesz folytatása.

zénónál találtam. zsír. előadót választasz (részemről stereophonics) és a dalcímeivel válaszolsz. ennyi. aki megcsinálja böfögjön ide, mert érdekel.

are you male or female?
superman

describe yourself!
local boy in the photograph, my own worst enemy

what do people feel when they’re around you?
more life in a tramp's vest, last of the big time drinkers

how would you describe your previous relationship?
it means nothing

describe your current relationship!
rainbows and pots of gold, you're my star

where would you want to be now?
caravan holiday

how do you feel about love?
soldiers make good targets

what’s your life like?
climbing the wall

what would you ask for if you had only one wish?
getaway

say something wise!
i'm alright (you gotta go there to come back)

találtam egy hjajszálat a takarón. nyiff.

david koepp és akiva goldsman közösen menjenek a picsába, de előbb adjanak vissza két órát az életemből, meg az 1250 forintomat. szerintem. ez a film annak volt jó, aki nem tud olvasni. tehát a terem közel 70%-ának. de hogy legyen pozitív is: ayelet zurer még mindig nagyon szép, ewan mcgregor pedig jó jedi (spoiler: egy darabig).