noel.blog

homlokom csattan a touchpaden és rémülten folyik a nyálam az abroszon szét.

kicsit fostam, aztán úgy gondoltam, hogy mindenképp jót tesz, ha miniclubos pólóban megyek el kreszvizsgázni. nos, sikerült. egész hétvégén kocsikázni fogok a kis döggel. egyébként 75 pont volt a maximum. ki lehet találni, hogy mennyit értem el:

ja, és kikérem magamnak, hogy clooney megint nem kapott oscart, a hobbiszínész daniel day-lewis meg már a másodikat.

jon stewart még mindig egy zseni, tilda swinton pedig az eddigi legjobb köszönőbeszédet mondta evör. és ennyit az ezévi gáláról, mert különben nagyjából kimerítette a szánalmas definícióját. nem beszélve arról, hogy miért kell nekem minden évben meghallgatni 50szer, hogy glájh géc vájter mit rádeberger, meg hogy dzsörmeniz nyú topmodel báj hájdi klum donnersztág ám cvancis úr fünfcén a prozíbenen, ahelyett, hogy kibasznák végre a balázsi pannát, meg a mittudoménkit a francba az rtl stúdiójából. mindig a poénokba ugatnak bele, tehát választhatom a stájer kommentálatlan ocsmányreklámosat, vagy a reklámtalan belepofázóst. ismételjék meg másnap este, amikor már sikerült lefordítani a poénokat az angolt nem beszélőknek, addig meg kussoljon mindenki, mer odamegyek. értvevagyok?

új link oldalt. buttersafe. atom.

a tegnapi zsűrizés után ma el kellett mennem egy kresz-tanfolyamra utánképzés mián, de nem az az érdekes, hanem hogy arra ébredtem, hogy rohamom van, ilyen még nem volt. az mennyire jó már, nem? lenyeltem egy vödör cuccot, aztán mentem dolgomra, mert ha nem jelenek meg, akkor 35 rugó szevasz. ja és valamelyiktől elkaptam valami torokgyíkot. parádés. fogadjunk, hogy telefonon fertőztél meg, te gonosz neocitrantiszomnemmegyekamontecarloba lány. ja, és reggel nyolckor jelenés zuglóban pszichológiai csoportizén. az még a milyenjó. rohadjon el a bürokrácia.

hagyd apa! ez az én harcom! apesz szülinap archiválva.

most pedig a szép, új, kockás polártakaró és az áfonyalekvár csöpögős kurva anyjának a viszonyáról tennék említést.

és miután tegnap sikerült mindenkit sokkolni, átmentem a barnabáshoz és jól éreztem magam kivételesen. ma pedig szarul vagyok megint, ami erőteljesen kapcsolódik a lentiekhez.

keresendő kifejezések: diszfória, depresszió, deperszonalizáció, pánikbetegség és az ezek vonzáskörzetébe tartozó kémiai anyagok, például endorfin, szerotonin, meg még sorolhatnám. olvasmányos. az első négyből van elég, az utóbbi kettőből nincs. ha már így rákérdeztél.

maradok tisztelettel,

gróf nagyiczey tősgyökffy atanáz 

most hogy így az előbb megemlítettem a nevét, utánanéztem a wikin, hogy mitől halt meg mindenki kedvenc buzi kovboja, mert ugye a franciáknál voltam, mikor bejelentették. nos, az istenbarma beszedett egyszerre hidrokodont, oxikodont, diazepamot, alprazolamot, temazepamot és doxilamint. egyébként egyik jobb, mint a másik, de azért mindenből kétfélét beszedni, az azért durva. az első kettő fájdalomcsillapító ópiátszármazék, a második kettő miatt nem ugrom a vonat alá, bár a diazepam lassabban hat, úgyhogy azt csak akkor, ha nincs alprazolam kéznél, a harmadik páros meg altató. nem írom le, hogy milyen néven lehet őket feliratni, mert még valaki azt hinné, hogy tippeket adok. azért jó tudni, hogy nálam nagyobb állatok is tapossák a földet. múltidő. nagy kár érte.

sose voltam nagy western-fan, leszámítva a jó kis sergio leone filmeket, de ez odaken. nyilván mert akciódús, mint a jó öreg sergio filmjei, csak nem kell várni másfél órát két lövés éspervagy mondat közt. véletlenül megemlítem, hogy russel crow és christian bale a két legjobb kovboj charles bronson és clint eastwood óta és, bár távol álljon tőlem a homofóbia, nem kefélik egymást, mint heath ledger és jake gyllenhaal. érdemes rászánni azt a 2 órát.

lófasz az ortt seggébe, de csak porítva, nehogy élvezzék. petíciózz.

ez meg egyébként egy kurvajó kis oldal, megy is ki a link balra. a valentinosat érdemes.

tegnap végül csak nem maradtam itthon, romantikus filmeken könnyezni. ellenben amilyen lúzer vagyok se nem ittam le magam, se nem sikerült szomorúan szarráázni, ahogy a filmekben szoktak. persze háttérzene sincs az élethez, de néha valami sikerülhetne jól.

ilyen nincs, hogy valentin nap hájp van mindenhol, gondoltam leírom, hogy én milyen faszán fogom eltölteni egyedül, filmek közt, sajtot zabálva, nyomorultan, erre még a főszerk is elkezd velem direkt gecizni ezzel a rózsaszín fejléccel. hát akkor a faszom, aki ideblogoljon ma. vagy ide.

azért csak sikerült elérniük a paraszt frankoknak, hogy indulás előtt még kurvaanyázzak egyet. állítólag nem volt eléggé tiszta a hűtő, úgyhogy 47 jurót levontak a kauciónkból. gondolom annyiba kerül két gramm tisztítószer, meg egy darab szivacs. mikor hazaértem, akkor anyám anyázott, hogy a szarért nem veszem fel a telefont, merthogy volt valami 23 éves gyerek, aki kómába deszkázta magát franciaországban, a wiwen meg ugye ment a körlevelezés, hogy hűű meg haa. egyébként minden remek volt, a nemcsekély ezerkétszáz forintos sört leszámítva. fasza pályák, jó hó, egészen remek társaság, új arcok, meg a hülye pultosgyerek, a pultoscsaj barátja, aki megitatott utolsó előtti este nem tudom hányféle rummal, náluk ugyanis az a menő pia. irtózatos neveket adnak ezeknek, az egyetlen, amiről tudtam, hogy miből van, az a banane nevű volt. a genepiről, ami egy rendkívül ronda virág mint így utólag kiderült, azt hittem, hogy bürök lesz, de aztán mégis túléltük mindketten. mindent összevetve superdévoluy egy jó hely azoknak, akik szeretnek csak úgy csúszkálni, teljesen besíelhető, van boarder-cross pálya ugratóval-korláttal, meg buckasí is a perverzeknek, hétközben ráadásul meglehetősen kiürül, mert elmennek a helyiek dolgozni, így aztán nem taposnak össze a felvonónál. ja, és hogy dokumentálva legyen képileg is (petinél van még pár), némi identitáskérdéssel vegyítve, íme:

rövid helyzetjelentés, az első és az utolsó, mielőtt hazamegyek. superdévoluy dolgozói felmentve.  egyik se paraszt, néha beszélnek két szót magyarul (!), nagy százalékuk képes megszólalni angolul (!!), ráadásul a diszkóban a pultosok egyfolytában meghívnak mindenféle italokra (oO). valami kurva nagy guru lehetek a szemükben.

azért ezt még így indulás előtt. bazmeg gus, szerintem túl sokat olvasom a blogod.